Tartalomelemzés az oktatásban

Get Started. It's Free
or sign up with your email address
Tartalomelemzés az oktatásban by Mind Map: Tartalomelemzés az oktatásban

1. Adat feltárása

2. atlas.ti

2.1. Kvalitatív adatelemző szoftver

2.1.1. Német eredetű

2.1.1.1. Az 1990-es évek elejétől

2.1.1.1.1. SPSS integráció (Strauss)

2.2. Felhasználási lehetőségek

2.2.1. Funkciók

2.2.1.1. Szövegelemzés

2.2.1.2. Kvalitatív tartalomelemzés

2.2.1.3. Grafikus, audio- és videoadatok elemzés

2.2.1.4. Hermeneutikai egység

2.3. 1. A szoftver története

2.4. 2. Főbb elméletijellemzők

2.5. 3. Főbb technikai jellemzők (nyelv, platform, licenszek stb.)

2.6. 4. Demó- és teljes verziók közötti különbség

2.7. 5. Teljes és demó is

3. 14. Legismertebb és/vagy hozzáférhető programok

3.1. IBM SPSS Modeler

3.1.1. Nem a klasszikus táblázatos elrendezésű

3.1.1.1. Gráf-jellegű

3.1.1.1.1. Van magyar kiegészítő modul

3.2. MaxQDA

3.3. NooJ

3.3.1. Ingyenes

3.3.1.1. Van kiegészítő magyar változat

3.4. Nvivo

3.5. ATLAS.ti

3.6. yEd

3.6.1. Diagramszerkesztő

3.6.1.1. Hálózatok elemzésére alkalmas

3.6.1.2. Diskurzuselemző

3.6.1.3. Folyóiratelemző

4. 13. QDA szoftverek fellelhetősége, válogatási szempontok

4.1. Mekkora mennyiségű adattal kell dolgoznom?

4.2. Mi a preferált munkastílus?

4.3. Mi a kutaás elméleti háttere?

4.4. Mennyire körülhatárolható a módszertan?

4.5. Mennyire szeretnék a számítógép javaslataira támaszkodni?

4.6. Az esetek közötti vagy a változókon belüli különbségekre vagyok kíváncsi?

4.7. Mennyi időm lesz megtanulni a szoftver használatát?

4.8. Mennyi időm van a kutatásr?

4.9. Egyedül vagy csoportban dolgozom?

4.10. Ez a teljes kutatás vagy annak csak része?

4.11. Van-e elérhető szoftver a kutatóhelyen?

5. 12. QDA szoftverek tipológiája

5.1. Típus

5.1.1. Online

5.1.1.1. Böngészőn keresztül használható

5.1.2. Asztali

5.1.2.1. Saját számítógépre telepítendő

5.1.3. A kettő elegye

5.2. Licensz

5.2.1. Klasszikus dobozos

5.2.1.1. Leírás, CD stb.

5.2.2. Letölthető próbaverzió

5.2.2.1. Licneszkulcsot kapunk hozzá

5.2.2.1.1. Szabadon használható, de bizonyos korlátozásokkal

5.2.3. Kollektív licensz

5.2.3.1. Kutatócsoportok igényelhetik

5.2.3.1.1. Meghatározott számítógépekre telepíthető

5.3. Forráskód

5.4. Platform

5.4.1. Milyen operációs rendszeren fut a szoftver

5.4.1.1. Windows

5.4.1.2. iOS

5.4.1.3. Amdroid

5.4.1.3.1. Tablet

5.5. Adattpus

5.5.1. Kép

5.5.1.1. Videó

5.5.1.1.1. Szöveg

5.6. Eszköz

5.6.1. Kódol

5.6.1.1. Jegyzetel

5.6.1.1.1. Stb.

6. 11. QDA szoftverek történeti és elméleti háttere

6.1. CAQDAS kifejezés

6.1.1. 1989/1991/1998

6.1.1.1. Nigel G. Fielding

6.1.1.2. Szoftvertípusok

6.1.1.3. Raymond M. Lee

6.2. Számítógépes korszak előtti módszerek (cetlizés, széljegyzetek) és "örökségük"

6.3. 1960-as évek: szóhasználat, szógyakoriság

6.4. 1980-as évek közepétől: új fejlesztések (kereskedelmi forgalomban)

6.5. 1989: Első kvalitatív szoftver konferencia

7. 9. GT

7.1. Grouded theory (deduktív→induktív)

7.1.1. Olyan kutatási módszer (ELMÉLETALKOTÁSI TECHNIKA), ahol az elmélet az empirikus adatokból fejlődik ki és abban is gyökerezik (Mitev, 2015. 85.)

7.1.2. Miért dominál az induktív a deduktívval szemben?

7.1.2.1. A nagy elméletalkotók elméletei nem biztos, hogy mindent lefednek, illetve, hogy helyesek

7.1.3. A GT empirikus adatokból építkezik

7.1.3.1. Az általánosítás lehetősége alapjában véve elvetődik, mert nem tudom megmondani, mi is az az elméleti populáció, amelyből általánosíthatok - a valószínűségi mintavétel bizonyos hibahatárt generál

7.1.4. Barney Glaser

7.1.4.1. Anselm L. Strauss

7.1.4.1.1. Induktív vonal

7.1.5. Mindkettőjük egy időszakban vesztette el a szüleit, ez közös motívum + egyszerre voltak ugyanabban a városban

7.1.5.1. A "haláltól való félelem" során dolgozták ki 1967-ben a GT-t.

7.1.6. A kódokat fogalmakká, a fogalmakat kategóriákká alakítjuk, majd mindebből elméletet alkotunk

7.1.7. Az ATLAS.ti a GT-ra alapoz, és az első verzió fejlesztésében Strauss vett részt.

8. 8. Érvényesség

8.1. Prediktív érvényeség

8.1.1. Pl. "mikor hagyja abba"

8.2. Konvergens érvényeség

8.2.1. Pl. "mennyire produkálnak hasonlóságot az én eszközöm által végzett mérési eredményhez"

8.2.2. "Mennyire produkálnak eltérést az én eszközöm által végzett mérési eredményhez"

8.3. Fogalmak összevetésével igazolom az érvényességet

9. 7. Valószínűség, Krippendorf-féle alfa (deduktív gondolkodás)

9.1. Valószínűség

9.1.1. Kippendorf-féle alfa

9.2. Hogyan lehet értelémezni?

9.2.1. Mi számít jónak?

9.3. Alternatívák

9.3.1. Cohen-féle kappa

9.3.2. Fleisz-féle kappa

9.3.3. Scott-féle pí

10. 6. Megbízhatóság és érvényesség

10.1. Megbízhatóság (reliabilitás)

10.1.1. Mennyire megismételhető?

10.2. Érvényesség (validitás)

10.2.1. Mennyire azt vizsgálom, amit vizsgálni szeretnék?

10.3. A kettő kapcsolata

10.3.1. Az érvényességhez szükséges a megbízhatóság

10.3.2. A megbízhatósághoz nem szükséges az érvényesség

10.4. A megbízhatóság és az érvényesség

10.4.1. Megbízható, de nem érvényes

10.4.1.1. Érvényes, de nem megbízható

10.4.1.1.1. Megbízható és érvényes

10.5. A megbízhatóság erőssége

11. 5. A tartalomelemzés lépései (folytatás)

11.1. Adatredukció

11.1.1. ← Számítógépes munka megkönnyítése

11.1.2. ← Az elemzés által megkövetelt formára alakítás

11.1.3. ← Irreleváns lépések elhagyása (pl. nem jó fejlécek)

11.2. Következtetés (markerek figyelése)

11.2.1. Legegyszerűbb formájában az elemzési konstrukció nem más, mint "ha-akkor" szerkezetű kijelentések összegzése

11.2.2. Minden gondolatmenet a valószínűség és a statisztikai szignifikancia kérdéséhez vezet

11.2.3. Prediktív jelleg?

11.3. Elemzés

11.3.1. "Figyelemre méltó"

11.3.2. "Statisztikailag szignifikáns"

11.3.3. Vagy más módon leíró-magyarázó motívumsémák

11.3.3.1. Ennek már nem a korábbiakhoz hasonló mértékben kell kontextusérzékenynek lennie

12. 4. Adatok a tartalomelemzésben

12.1. Egymást kölcsönösen kizáró kódok

12.2. Tartalmi kategóriák

12.2.1. Konceptuális dimenziók (a tartalmi kategóriák összevonásából)

12.2.1.1. A dokumentumok elhelyezkedése az MVS-modellben

13. 3. A tartalomelemzés lépései

13.1. Adatkészítés

13.2. Egységképzés

13.2.1. Fizikai egységek

13.2.2. Szintaktikai egységek

13.2.2.1. ← Szó, TV-műsor

13.2.3. Referenciális egységek

13.2.3.1. ← Utalások ugyanarra

13.2.4. Propozicionális egységek

13.2.4.1. ← Átírás saját adatnyelvre

13.2.5. Tematikai egységek

13.2.5.1. ← Pl. konkrét témában beadott kérvények

13.3. Mintavétel

13.3.1. Mi indokolja?

13.3.1.1. Túl nayg a populáció

13.3.2. Mi a populáció?

13.3.2.1. Az elérhető "halmaz" a horizonton

13.3.3. Méret?

13.3.3.1. A céloktól függ

13.3.4. Mintavételi technika?

13.3.4.1. Valószínűségi

13.3.4.1.1. Mindenkinek ugyanakkor az esélye a bekerülésre

13.3.4.2. Nem valószínűségi

13.3.4.2.1. Nem akarjuk az egyenlő esélyeket a bekerülésre

13.3.4.3. A reprezentativitás

13.3.4.3.1. A minta reprezentálja a populáció ismérveit

13.4. Adatrögzítés (kódolás)

13.4.1. Nélkülözhetetlen, ha

13.4.1.1. a feltárandó jelenségkör strukturálatlan

13.4.1.1.1. A kategorizáció menetének ismerete

13.4.1.2. a feltárandó jelenségkör szimbolikus: saját fizikai megnyilvánulásain kívül eső jelenségekről hordoz valamilyen információt

13.4.2. A dokumentáccó kötelező elemei:

13.4.2.1. A megfigyelők (kódolók) jellemzői

13.4.2.2. A kódolók elméleti felkészítése

13.4.2.3. Az adatnyelv szintaktikai és szemantikai leírása

13.4.2.4. Esetlegesen a kategorizáció kognitív eljárásai

13.4.2.5. Az adatlapok kezelése

13.4.3. Az adatrögzítőkkel szembeni követelmények

13.4.3.1. A forrásanyag ismerete

14. 2. A tartalomelmezés módszertani háttere

14.1. A tartalomelemzés módszertanának alapjai

14.1.1. Fogalmi alapvetés

14.1.1.1. "A tartalomelemzés olyan kutatási technika, amely segítségével adatokból kontextusaikra vonatkozóan megismételhető és érvényes következtetéseket vonhatunk le."

14.1.1.1.1. Mi is az adat?

14.1.1.1.2. Mi is a kontextus?

14.1.2. A tartalomelemzés sajátosságai

14.1.2.1. Nem beavatkozó technika (no intervention!)

14.1.2.2. Tagolatlan, strukturálatlan adatokkal dolgozik

14.1.2.3. Kontextus-érzékeny, ezért képes a szimbolkus formák feldolgozására (ellentétben a kísérleti körülmények között szerzett adatokkal)

14.1.2.4. Meg tud birkózni nagy menyniségű adattal

14.1.3. A tartalomelemzés tipológiája (Janis, 1965)

14.1.3.1. 1. Paradigmatikus tartalomelemzés

14.1.3.2. 2. Szemantikai tartalomelemzés (hányszor utalnak egy adott elemre )

14.1.3.2.1. Megnevezésanalízis

14.1.3.2.2. Attribúcióanalízis

14.1.3.2.3. Kijelentésanalízis

14.1.3.3. 3. Jelhordozó-elemzés

14.1.3.3.1. Pszicho-fizikai megjelenés

15. 1. A tartalomelemzés elméleti és gyakorlati háttere

15.1. Különbségtétel kvalitatív és kvantitatv adatelemzés között

15.1.1. Számok használata/mellőzése

15.1.2. Ismérvek (tulajdonságok, változók)

15.1.2.1. Ordinális változók: pl.

15.1.2.1.1. Érdemjegy

15.1.2.1.2. Pontszám

15.1.3. Elméletek és módszerek irányából megközelítve: a racionalizmus és az empirizmus ellenetétnek "továbbgyűrűzése"

15.1.4. Lehetséges csoportosítás

15.1.4.1. Elméletalkotó technikák

15.1.4.2. Dokumentáló technikák (pl, esettanulmány)

15.1.4.3. Elbeszélő technikák

15.1.4.4. Kreativitásösztönző technikák

15.1.5. Indukció/dedukció

15.1.5.1. Indukció

15.1.5.1.1. A konkrét eset felől indulok, éa abból általánosítást végzek (Filozófus a vonaton)

15.1.5.2. Dedukció

15.1.5.2.1. Általános alapokból igyekszem az egyes esetre megállapítást tenni

15.1.6. Magasság/mélység

15.1.6.1. Túrázó a hegytetőn - felhők jönnek - lemegy az erdőt szemlélni (kvalitatív). A két perspektíva egyszerre nem, de váltva megvalósítható.

16. 10. Definícós kérdések

16.1. Computer Assisted Qualitative Data AnalysiS

16.1.1. 1. Legalább egyfajta kvalitatív adat kezelése

16.1.2. 2. Tartalmazza az alábbiak tetszőleges kombinációját:

16.1.2.1. Tartalomkereső eszközök

16.1.2.2. "Linkelő" eszközök

16.1.2.2.1. Kapcsolatteremtés az objektumok között,dokumentumok összekapcsolása

16.1.2.3. Kódoló eszközök

16.1.2.3.1. Kategóriákba rendezés

16.1.2.4. Lekérdező eszközök

16.1.2.4.1. Pl. statisztikák készítése

16.1.2.5. Jegyzetelő eszközök

16.1.2.6. Térképező/hálózatépítő eszközök

16.2. Mit tud a szoftver?

16.2.1. Munka strukturálása

16.2.2. Adatok azonnali hozzáférése

16.2.3. Kódolás és kinyerés

16.2.4. Projektmenedzsment és adatszervezés

16.2.5. Adatbázis keresése

16.2.6. Jegyzetelő eszközök

16.2.7. Kimenetek

16.2.7.1. Más szoftvetek számára értelmezhező kimenet

16.2.7.2. Publikációban felhasznáható kimenet

16.3. Mit nem tud a szoftver?

16.3.1. Az analitikus gondolkodás helyettesíítése

16.3.2. A kódolási munka elvégzése

16.3.2.1. Mit? Hogyan?

16.3.2.2. De! Automatikus kódolás

16.3.2.3. De! Javasolt kódolás

16.3.3. Kutatás színvonalának automatikus emelése

16.3.4. Az adatelemzés módjának kiválasztása

16.3.5. Mélyebb statisztikai elemzések (kivételek!)

17. atlas.ti

17.1. A szoftver használata

17.1.1. New project

17.1.2. Olyan formátum kell, amit a program meg tud emészteni

17.1.2.1. Pl. Word

17.1.2.2. • Olyan fájl kell, aminek a tartalma már végleges. • Az ATLAS-ti nem szövegszerkesztő! • Ha a forrásfájlban változtatok, újra kell olvasni • A forrásfájl legyen bezárva!

17.1.3. Dokumentumok sorrendjének megváltoztatása

17.1.3.1. Tools/Reorder

17.1.4. Dokumentumcsoportok létrehozása

17.1.4.1. Ha kíváncsi vagyok pl. a 45 évnél fiatalabbakra

17.1.4.1.1. Csoport létrehozása

17.1.5. Logikai kapcsolatok már létező csoportok között

17.1.5.1. Smart groups

17.1.5.1.1. Bal menüben kijelöljük a csoportokat

17.1.6. Document group

17.1.6.1. Open document manager

17.1.6.1.1. Belső bal menüben kijelölöm őket

17.1.7. Egér húzással csoportot húzunk a "japán zászlóra"

17.1.7.1. Hozzárendelünk egy logikai kapcsolatot

17.1.8. Hány szakasza van a kódolásnak?

17.1.8.1. 3

17.1.8.1.1. A straussi ág (ami a deduktivitást engedi)

17.1.8.2. 2

17.1.8.2.1. A klasszikus glaser-i irány

17.1.8.3. 1

17.1.8.3.1. A kippendorfi irány

17.1.9. Milyen típusú objektumok hozhatók létre az altas.ti-ben

17.1.9.1. A legegyszerűbb a KOMMENT (mindig valamihez tartozó elem)

17.1.9.1.1. Edit/Comment

17.1.9.2. MEMO (önálló elem)

17.1.9.2.1. New entities

17.1.10. Mentés

17.1.10.1. bundle file

17.1.11. Dokumentumkódolás

17.1.11.1. A megnyitott szövegből apróbb szegmenseket választunk ki

17.1.11.1.1. Ha Kippendorf (mindent kódolok)

17.1.11.2. Krippendorfii szemléletben rendelhetek-e ugyanahhoz a bekezdéshez újabb kódot?

17.1.11.2.1. NEM

17.1.11.2.2. De lehet csinálni külön kódot • Straussra • Kippendorfra

17.1.11.2.3. Grouded theorynál nem jöhet föl:

17.1.11.2.4. AUTO CODING

17.2. + Megbízhatóság

17.2.1. Ha valaki más is kódolná ezt az adatmennyiséget, vajon hasonló eredményeket kapna-e (több személy: INTERKÓDOLÁS): INTER CODE RELIABILITY.

17.2.1.1. Mindhárom azt feltételezi, hogy legyen a "másik fél" vagy "múltbéli önmagam" eredményei

17.2.1.1.1. Tools & Support !INTERCOLOR MODE! View/Show User

17.2.2. Vagy: intrakódolás, amikor más időpontban ugyanaz a személy kódol. Ha a két (vagy több) eset eredénye konzisztens, nagy a megbízhatóság.

17.2.3. TEORETIKUS: Még nagyobb, ha valamilyen elmélet megállapításal is összevethető

17.2.4. Fontos a véletlen-hatások szürése!

17.2.4.1. Krippendorf-kritérium: kölcsönösen kizárható elemek

17.2.4.1.1. A Krippendorf-alfa azt mutatja, hogy mekkora az eltérés a véletlenhez képest!

17.2.5. Grafikus kimenet?

17.2.5.1. Hmm...

17.2.6. Mi van, ha több dimenzió van?

17.2.6.1. Erre is van képlet pl. 100 kódoló100 dimenzióban

17.2.6.1.1. Tehát vannak ilyen kalkulátorok

17.3. Code Document Table

17.3.1. Milyen gyakorisággal jelenik meg az adott kód

17.3.1.1. Ha egérrel a számértétek fölé megyünk

17.3.1.1.1. Absulute

17.3.1.1.2. Row-Relative Frequency

17.3.1.1.3. Column-Relative Frequency

17.3.1.1.4. Table-Relative

17.3.2. ESET: dokumentumokra vonatkozik

17.3.3. SPSS: sorok az esetek, oszlopok a változók (ATLAS.ti meg tudja változtatni)

17.3.3.1. Codes as Coluns Codes as Rows

17.3.4. HIBÁK ÉS KIVÉDÉSÜK

17.3.4.1. Normalize

17.3.4.1.1. A Kilghammerhez képest azonos magasságra hozta Csere Gáspárt

17.3.4.2. Ha lenne egy véletlen mintám (1000 fő Mo-on, ki milyen pártra szeretne szavazni)

17.3.4.2.1. Random vettem ki neveket

17.3.4.3. ALT+0150 –

17.3.4.3.1. Rövid kötőjel

17.3.4.3.2. Hosszú kötöjel

17.3.4.3.3. Idézőjelek

17.3.5. Co-Oc Table (Co Occurance, együttes előfordulás)

17.3.5.1. Az ablakokban a kódjaink láthatóak

17.3.5.2. Bekapcsolhatunk egyes kódokat

17.3.5.2.1. Pl. Sportegyesület s Hobbi: nincs együttes megjelenés

17.3.6. Co-Occurance Explorer

17.3.6.1. Az együttes megjelenéseket a <> jelek jelölik

17.3.6.1.1. Vonatkozhat

17.3.7. Query Tool

17.3.8. Kódok közötti relációk

17.3.8.1. Home

17.3.8.1.1. Networks

17.3.9. Export

17.3.9.1. Különböző szoftwerek (pl. Word, SPSS) közötti kapcsolat

17.3.9.1.1. Import-Export

17.3.10. Beadandó

17.3.10.1. 3-5 oldal

17.3.10.1.1. A szöveges részve: Mi a kutatási kutatási koncepció (hogyan kerülnek ide az adatok)

17.4. Ha többdimenziós mátrixban akarunk Krippendorf-féle alfát

17.4.1. SPSS + Recal2 + Excel